Szórakozás

A nevetés a lélek ragyogó fényének kivillanása. Dante

Játékok

Több férfi ül a klub öltözőjében, edzés után. Hirtelen egy mobiltelefon csengője szólal meg az egyik padon. Egy férfi felveszi, majd beköszön:
- Halló!
- Kevesem, én vagyok, - szólal meg egy női hang. A klubban vagy?
- Igen.
- Kitűnő. Csak két utcányira vagyok tőled. Most láttam egy gyönyörű perzsa bundát. Csodálatos. Megvehetem?
- Mennyibe kerül?
- Csak 300.000 forint.
- Hát jól van, vedd meg, ha annyira megtetszett...
- Óh, szivikém, az előbb megálltam a Mercedes autószalon előtt és megnéztem a 2004-es modelleket. Az egyik bizony nagyon megtetszett. Beszéltem az eladóval, aki igen jó árajánlatot adott... és tudod, már ki kéne cserélni azt a BMW-t, amit tavaly vettünk...
- Mennyiért adja?
- Csak 16 millió forint!
- Rendben van, de ezért az árért minden extrát is rakass bele.
- Oh, de mielőtt szétvágnák a vonalat, még valami...
- Mi az?
- Lehet, hogy ez soknak tűnik, de átnéztem a bankszámláinkat és... Ma reggel megálltam egy ingatlanközvetítő előtt és az a ház eladó, ami tavaly annyira tetszett nekünk... Emlékszel? Uszodával, szép sziklakerttel, egy holdnyi parkkal, mögötte a hegyekkel...
- Mennyit kérnek érte?
- Csak 130 milliót... nagyon jó ár, és tudom, van annyi pénzünk a bankban...
- Rendben van, menj és vedd meg, de először ajánlj fel csak 120 milliót érte...
- Jó, szívem. Köszi. Később majd találkozunk. Szeretlek, édesem.
A férfi lecsukja a mobiltelefon tetejét felnyújtja azt a magasba és megkérdezi a többiektől:
- Tudja valaki, kié ez a telefon?

- Jó napot kívánok. Okirat ügyintézés miatt jöttem.
- Hogyne. Foglaljon helyet. Tehát kérnék személyi igazolványt, jogosítványt, születési anyakönyvi kivonatot, útlevelet, egy 25 és egy 15.000 forintos illetékbélyeget, 3 óránál nem régebbi AIDS-tesztet, veszettség és szopornyica elleni oltási bizonyítványt, valamint a különleges okiratkérő űrlapot kitöltve két példányban. Ez utóbbit úgy szerezheti be, hogy elrepül Kuala Lumpurba, aztán a Svongana utca hét szám alatt...
- Tessék.
- Tessék? Mi az, hogy tessék?
- Tessék, itt van. Fogja. Ki is van töltve. Malájul is és magyarul is.
- És kínaiul?
- Természetesen.
- Nem felejtette el kézitechnikával rákopírozni az ujjlenyomatát?
- Dehogyis. Ott van mind a húsz. A lábujjakat külön bejelöltem, hogy ne legyen gond megkülönböztetni.
- Szükség volna továbbá 6x9-es és 9x6-os fényképekre, melyek nyomon követik az Ön egyedfejlődését csecsemőkorától napjainkig legalább félévenként.
- Milyet parancsol? Színeset? Fekete-fehéret?
- Vegyeset. És, persze, három dimenziósat.
- Parancsoljon!
- Most megfogtam. Ez hamisítvány. Mikor maga csecsemő volt, még nem is létezett háromdimenziós fotótechnika. Ez egy annyira új eljárás, hogy még most sincs.
- De én számítottam rá, hogy kérni fogja, úgyhogy gyorsan kidolgoztam a módszert két szoptatás közt az újszülött osztályon egy lázlap hátára. Úgyhogy ezek a világ egyetlen eredeti 3D-s fotói. Parancsoljon.
- Ez nem igaz. Létezik egyáltalán olyan papír, ami nincs magánál?
- Hát... Az eredeti családi bárói oklevelünket elvitték a tatárok még 1242 végén. Rögtön be is adtuk a pótlási kérelmet, de még nem értesítettek. Nagy baj?
- Jaj, nagyon sajnálom. Hát pont ez a papír nélkülözhetetlen lenne.
- Csak vicceltem. Itt van.
- A francba. A francba! Hogy lehet, hogy bármit kérek, mindent előad? Egy mobil irattárral közlekedik netán?
- Negyvenkét éve készülök erre a pillanatra. Bejövök... Leülök... És nem lehet zavarba hozni, akármit kér. Győztem. Kérem azt az olvasójegy igénylő űrlapot.
- Dehát... izé... elfogyott...
- Na ne vicceljen. Ott van az a méteres stóc a bal kisujjától három centire, a tetején egy lap, sorszáma No. 00001. Mondja, miért nem akarja ideadni?
- Tudja, fogadtam a kollégámmal egy fagyiba, hogy nyugdíjig senkinek ki nem adok egy okmányt sem, akárhogy ügyeskedik is az illető. Még három nap van hátra. Van magának szíve?
- Hogyne. Még papírom is van róla. Adjam

©Neo 2011 neo-1980-@hotmail.com