Az oldal megtekintéséhez Internet Explorer, vagy Google Chrome böngésző javasolt!

Érdekességek

„Férfi és nő hogyan is érthetnék meg egymást, hisz mind a kettő mást akar - a férfi a nőt, a nő férfit..."


Tudatmódosítás

Mikrobiochip

A beültethető mikrobiochip

Martin Anderson "High-tech national tattoo" - "Csúcstechnológiájú nemzeti tetoválás" címmel számol be 1993. október 11-én a Washington Timeshasábjain arról, hogy a Hughes Aircraft Company kifejlesztett olyan személyazonosító rendszert, amelyet senki nem veszíthet el. Ez az ún. Syringe Implantable Transponder - Befecskendezhető beültetett adatközlő berendezés. A Transponder olyan fejlett technikájú elektronikai berendezés, amely előzetes kódolás alapján a földről érkező impulzusokra a megfelelő tájékoztató adatokat önműködően megadja.

Egy piciny mikrochip-et, amely rizsszem nagyságú, behelyeznek a bőr alá. Úgy van megtervezve, hogy oltással vagy külön is injekciós tűvel be lehet adni. A mikrochip 10 jelből álló alfanumerikus (számjegyeket és betűket egyaránt tartalmazó) kóddal rendelkezik, amely teljesen egyéni, és ugyanazt másutt nem alkalmazzák. Amikor a "scanner" (azaz a pásztázó elektronsugárral működő és színhatásokat is érzékelő optikai olvasószerkezet) bip-jelzéseket ad le, akkor a szám felvillan a scanner digitális kijelzőjén. Egyelőre a beültetett transponder még nem képes annyi adatot tárolni, mint egy úgynevezett smart-card, vagyis a ma már rendszeresített elektronikus adattároló kártya. De szükség esetén növelhető az adathordozó kapacitása. Az amerikaiak többsége ellenszenvesen viseltetik egy orvosilag beültetett állami mikrochippel szemben. Ezért egyelőre ezt az eszközt csak az állatok nyomon-követésére használják. Elvileg azonban nem sok különbség van aközött, hogy valaki az adatait egy plasztik kártyán, vagy egy piciny bőr alá behelyezett golyócskán hordozza. A lényeg az, hogy Big Brothernek joga van szemmel tartani az embereket.

Ugyanerről adott számot a St. Louis Post Dispatch-ben Dr. Fox, az "Animal Doctor" című írásában (1994. október 15.), amely szerint a Human Society mindössze 25 dollárért egy életre szóló computer chipet hozott forgalomba, amely beinjekciózható az állatokba és kiváló eszköz azok szemmel tartására.

A Tucson Weekly 1994. évi június 15-21-i számában Lisa Crosby ír a bőr alá ültethető mini adathordozó chipekről. A speciálisan erre a célra létrehozott és testbarát kapszulába helyezett mikorochip el van látva a megváltoztathatatlan alfanumerikus kóddal. Több mint 34 milliárd egyszeri kódszám áll rendelkezésre. Ha egyszer beültették, akkor gyakorlatilag a chip eltávolíthatatlan. Még sebészeti módszerekkel, a legfejlettebb rádiógráf technika alkalmazásával is rendkívül nehéz lenne tőle megszabadulni. (A rádiógráfia az anyagok belsejének az átvilágítását, szerkezetüknek a láthatóvá tételét jelenti ionizáló sugarakkal - főleg röntgennel, s az így keletkezett képet rögzíti fényérzékeny papíron.) Ez az eltávolítás azért rendkívül nehéz, mert a rostos szövetek belekapaszkodnak a kapszula rovátkáiba, vájataiba. Ez akadályozza meg egyébként, hogy a chip elmozduljon a beültetett helyéről. Mivel ez a szerkezet alacsony frekvenciájú rádióhullámokkal működik, és nincs szüksége elemre, így semmilyen része sem használódik el.

A Hughes Missile Systems Company - a Hughes Rakétarendszer Vállalat már alkalmazza ezeket a mikrochipeket a repülőgépek és járművek nyomon követésére. Ma már azonban Földünk körüli pályára helyezték azt a műbolygó-rendszert, amely pontosan nyomon tudja követni az emberekbe beültetett mikrochipeket is.

Dr. Karl Sanders, az IMI (Intelligence Manned Interface) biochip feltalálója nyilatkozta a Monetary Economic Review-nak, hogy "új műbolygókat lőnek fel a Motorola 66 szatellitjéhez hasonlóan, amelyeket az oroszokkal együtt juttattak a világűrbe. Ezek alacsony orbitális pályán mozgó szatelliták." Azt is hozzátette, hogy bizonyos mikrochipek jelzéseit a szatellitákon keresztül is fel lehet fogni: "ezt használtuk az iraki háborúban a katonák mozgásának a nyomon követésére, akik ezzel a speciális típusú eszközzel voltak felszerelve."

Az AP (Associated Press) hírügynökség számolt be egy Miamiban praktizáló plasztikai sebészorvosról, Dr. Daniel Man-ről, aki "cellular system"-mel működtetett szerkezettel nyomon tudta követni az Altzheimer-betegségben szenvedőket és a gyermekeket. A szerkezettel kibocsátott jeleket a "cellular system" segítségével, valamint szatelliták lehetséges bekapcsolásával tudta venni. (Az ún. "cellular mobile communication system" olyan nagyszámú alacsony energiájú vezeték-nélküli közvetítőt használ, amelyek drótnélküli kommunikációs rendszert alkotnak egy meghatározott földrajzi térségen belül.)

Az emberi agy megerőszakolása

A tudat feletti uralom és az új világrend

Azok a világtörténelmet formáló erők, amelyek nagy ívű világstratégia keretében már hosszabb ideje új világrend létrehozásán fáradoznak - számos dokumentumra és tényre támaszkodva állíthatjuk - komoly erőfeszítéseket tettek az idegrendszer, különösen az emberi agy jobb megismerésére és működésének a befolyásolására. Az ilyen irányú törekvések nem új keletűek. Már az ókori Egyiptomban, Görögországban - és még korábban Indiában, Babilonban - ismertek voltak a különböző okkultista misztériumok, amelyekben a beavatottak a titkos tudást tanulmányozták és gyakorolták. Az egyik legrégebbi könyv az egyiptomi "Halottak könyve" részletesen tárgyalja, hogy kínzással, megfélemlítéssel, drogok felhasználásával és hipnózissal miként lehet a beavatandó személyt függő állapotba hozni és irányítani.

A XIII. századtól kezdve a római-katolikus egyház is használt tudatmódosító módszereket Európa feletti szellemi hegemóniája megerősítésére, s ehhez az egyik leghatékonyabb eszköze az inkvizíció volt. A kereszténységgel kezdettől fogva szembenálló okkultizmus szakértői tudják, hogy a modern sátánizmus is messzire nyúló történelmi gyökerekkel rendelkezik a tudatbefolyásolás terén, és csaknem mindig igyekezett elrejtőzni a különböző ezoterikus csoportok mögé. A most kibontakozó új világrend szempontjából azonban döntő jelentőségű az az Illuminátus titkos társaság, amely a frankfurti pénzemberek támogatásával és kezdeményezésére - elsősorban Bajorországban - szerveződött meg Adam Weishaupt, az ingolstadti Jezsuita Egyetem tanára irányításával a XVIII. Század második felében.

Weishaupt kiválóan ismerte az ókori misztérium-vallásokat és hagyományokat. Az általa alakított titkos társaságot a "felvilágosodottak" társaságának, azaz Illuminátusoknak nevezte el. Ez a titkos társaság szoros kapcsolatba lépett a különböző okkultista csoportokkal és zárt társaságokkal, elsősorban azonban a nagy tekintélyű szabadkőműves mozgalom páholyaiban igyekezett átvenni a vezetést. Célja új világrend létrehozása volt, amely frankfurti kezdeményezői számára kozmopolita világtársadalmat jelentett. Ebben az új világrendben a pénzemberek szűk csoportjáé a legfőbb hatalom. Az Illuminátusok természetesen nem ezt közölték tagjaikkal, hanem olyan utópiáról beszéltek, amely a soha nem látott boldogságot fogja elhozni a soha komolyan nem gondolt "szabadság, egyenlőség és testvériség" kíséretében az egész emberiség számára. Emögött a nemesen csengő célkitűzés mögött azonban az a szándék húzódott, hogy a pénzrendszer és a gazdaság feletti uralmuk megszilárdítása végett fokozatosan átvegyék a társadalom egészének az irányítását is a hagyományos vezetőrétegektől, végül pedig hatalmukat az egész emberiségre kiterjesszék az emberi tudat módosításával, a társadalom szerkezetének és működésének a teljes átalakításával. Az új világrend hatalmi elitjének ezért szabad polgárok helyett irányítható biorobotokra, demokratikus társadalom helyett pedig biomasszává gyúrt tömegekre van szüksége.

A XVIII. Század végén és a XIX. században az Illuminátusok elsősorban Nagy-Britannia, Franciaország és az Európában geopolitikai tényezők miatt központi helyet elfoglaló Németország ellenőrzésére törekedtek, de nem hagyták ki Oroszországot sem. Minthogy divat volt ekkoriban az Illuminátus szabadkőművesség, még II. Katalin is tagja volt rövid ideig Adam Weishaupt titkos társaságának. Az Illuminátusok uralmi stratégiájával szorosan összefügg az, hogy az ún. magatartás-kutató tudományok - így például a behaviourizmus - Angliából indultak el. A korszak vezető tudományos nagyhatalma, Németország is kivette részét az ilyen irányú kutatásban: számos orvosi és pszichiátriai technikát, amely fontos a tudat és a magatartás hatékony befolyásolásához a németországi Kaiser Wilhelm Institute-ban dolgoztak ki.

Nagy előrelépést jelentett a tudatbefolyásolás megalapozásában a londoni "Tavistock Institute of Human Relations"-nek (Emberi Kapcsolatok Tavistock Intézetének) létrejötte 1921-ben. Ennek a kutató létesítménynek az volt a kifejezett célja, hogy kísérleti úton kiderítse, melyik az a bizonyos pont, amikor az ember idegrendszere felmondja a szolgálatot és lelkileg összeomlik.

1932-ben Kurt Lewin lett a Tavistock Intézet igazgatója. Előzőleg 1927-től a Berlini Egyetem rendkívüli tanára volt. Már a Tavistock Intézet igazgatójaként vendégprofesszor az Egyesült Államokban, de visszatérve Németországba 1933-ban lemond tanszékéről, és Amerikába emigrál. Két éven át a Cornell Egyetemen tanít, majd a szociálpszichológiai kutatás egyik legjelentékenyebb központjába, az MIT-ba (Massachusetts Institute of Technology-ba) kerül, ahol ő veszi át a csoportdinamikai kutatórészleg irányítását.

Az akaraterőt azzal mérte, hogy az hányszor ismételt asszociációt képes leküzdeni. Nagy akaraterővel rendelkező kísérleti személy arra is képes, hogy még 200 vagy 300 ismétlés után se a másik tagot idézze fel a begyakorolt szópár egyik tagjára, hanem a kísérletvezető instrukciójának megfelelően az elsőre rímelő szótagot. A szokásnak, az asszociatív begyakorlásnak az erejét viszont a reakcióidő meghosszabbodásával mérte, tehát azzal, hogy a begyakorolt asszociáció mennyire gátolja a szándékot, az akaratot. Lewin kísérletei során váltogatta a begyakorolt asszociáció ingerszavaival végzendő feladatokat. A rímelésre begyakorolt szavakhoz az egyik változatban rímelési, a másikban fölcserélési feladatot is adott. A harmadikban pedig a kétféle feladat váltakozott. Az asszociációs technika kritikai elemzése során megállapította, hogy az ún. cselekvési készenlét meghatározza a viselkedést és azt meghatározott cél felé vezérli.

Miközben Kurt Lewin a csoportdinamikai kutatás terén jelentős eredményeket ért el, egyidejűleg a nemzetiszocialista Németország a neuropszichológia, a parapszichológia, és a nemzedékről nemzedékre átöröklődött okkultista hajlamok kutatásában haladt előre. A két világháború közötti időszakban Anglia és Németország folyamatosan együttműködött a tudat-befolyásolásban, így többek között az eugenetika terén, amely az ember öröklődő tulajdonságait, a testi és szellemi képességek javítására próbálja felhasználni. Az eugenetikának a fajelméletben is szerepe volt, mert célkitűzései közé tartozott a felsőbbrendű emberi faj "kitenyésztésének" a kutatása. A két ország ez irányú együttműködését egy titkos társaság segítette elő: az "Order of the Golden Dawn" (az Aranyhajnal Rendje), amelynek egyidejűleg számos előkelő brit arisztokrata és magas rangú német náci pártfunkcionárius volt a tagja. Közéjük tartozott az SS főnöke,Heinrich Himmler is, aki felelős volt a "Lebensborn" nevű kutatási programért, amelynek a keretében örökbefogadott gyermekekkel végeztek kísérletet, elsősorban ikrekkel. A program célja olyan árja "szuperfaj" kitenyésztése volt, amelynek a tagjai teljesen el vannak kötelezve a Harmadik Birodalom által elképzelt náci világrendnek.

A program előkészítését szolgáló kísérletekben már fontos szerephez jutott a génmanipuláció, és a magatartás megváltoztatása. Ezt a kísérlet-sorozatot az a dr. Joseph Mengele végezte, aki Auschiwtzban kegyetlen körülmények között "kutathatta" a testi, lelki sérülések hatásait kísérleti alanyain. Emellett kíméletlen sebészeti beavatkozásokat is végzett, s számos gyermeket erős és gyakori elektrosokk hatásnak tett ki. A brutális sokkolás következtében sokan meghaltak. Az auschwitzi kísérletekkel egyidejűleg Dachau-ban "agymosási" módszereket próbáltak ki. A kísérleti alanyoknak hipnózisban erős hallucinációkat okozó kábítószert, meszkalint adtak.

A II. Világháború folyamán az amerikai Colgate Egyetemen, dr. George Estabrooks irányította a magatartást befolyásoló kutatásokat. Estabrooks ezt a hadsereg, az FBI, a CID (Criminal Investigation Division - Bűnügyi Nyomozóhatóság) részére végezte. Maga Estabrook azonban elmondotta, hogy bizalmas üzenetek továbbítására és titkos megbízatások teljesítésére olyan hipnotizált futárok létrehozásán fáradozott, akik tudományos módszerekkel végzett tudatmódosításon mennek át, és mesterségesen válnak tudathasadásos személyekké.

A II. Világháborút követően az amerikai Védelmi Minisztérium titokban számos vezető német és olasz tudóst, valamint hírszerző szakembert hozatott az Egyesült Államokba Dél-Amerikán keresztül, s részben a Vatikán segítségével. A Project Paperclip nevet viselő program keretében került Reinhard Gehlentábornok Amerikába, aki Hitler Szovjetunióval foglalkozó hírszerző-szolgálatát irányította. Gehlen Washingtonban gyakran találkozott Truman elnökkel, valamint William Donovan tábornokkal, aki akkor az OSS (az Office of Strategic Services-nek) az igazgatója volt. De szoros kapcsolatot tartott GehlenAllen Dullessal is, aki később a CIA élére került. E megbeszélések célja az volt, hogy az amerikai hírszerző-szolgálatot hatékony intézménnyé formálják. Ennek eredményeként jött létre 1946-ban a Central Intelligence Group, amelyet 1947-ben átkereszteltek Central Intelligence Agency-nek, vagyis létrejött a CIA.

Reinhard Gehlen német tábornoknak kulcsszerepe volt az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának a létrehozásában is. Az a törvény, amely ezt az intézményt létrehozta, az 1947-es National Security Act, a későbbiek folyamán fontos szerepet játszott abban, hogy a kormányzat számos illegális tevékenységét a nemzetbiztonságra hivatkozva titokban tarthassák, és zavartalanul folytathassák. Ezek közé a programok közé tartoztak a legnagyobb titokban végrehajtott tudat-befolyásoló kísérletek, az ún. mind control- programok.

Project MKULTRA

Miután a CIA és a Nemzetbiztonsági Tanács megszilárdította helyzetét, 1947-ben beindult egy szigorúan titokban tartott kísérletsorozat az "agymosásnak" nevezett tudatbefolyásolás technikáinak a kidolgozására. Ezt a Project CHATTER nevet viselő kísérletsorozatot válasznak szánták a Szovjetunióban végzett ún. "igazság-drogok" sikereire. A kutatás azonban elsősorban arra összpontosított, hogy kipróbálja azokat a kábítószereket, amelyeket hatékonyan lehet használni a titkosszolgálati ügynökök felvételekor. A Project CHATTER-t 1953-ban leállították.

A Központi Hírszerző Szolgálat ekkor döntött úgy, hogy fokozza erőfeszítéseit a magatartás megváltoztatása terén. E célból dolgozták ki a Project Bluebird-öt, amelyet Allen Dulles hagyott jóvá 1950-ben. A Bluebird céljai közé tartozott olyan eszközök felkutatása, amelyek segítségével úgy lehet kondícionálni személyeket, hogy azoktól nem lehet megszerezni titkos információkat. Másik célja az volt, hogy különleges kihallgatási technikák alkalmazásával fokozzák az adott személy kontrollját. A harmadik cél volt az emlékezet kapacitásának a megnövelése. Egy negyedik cél pedig arra irányult, hogy az ügynökség alkalmazottait ellenséges szolgálatok ne tudják ellenőrzésük alá vonni. A Bluebird-öt 1951-ben átnevezték Project ARTICHOKE-nak. Ennek keretében kiértékelték azokat az agresszív kihallgatási technikákat, amelyeknek a keretében hipnózist és kábítószereket is alkalmaztak. Ez a program 1956-ban befejeződött, de még 1953-ban beindult egy másik program, a Project MKULTRA, amelyet Richard Helms, a CIA akkori helyettes-igazgatója kezdeményezett. A kutatók az MK szó jelentését, a "Mind Kontrolle", vagyis az angol-német keverék elnevezésre vezetik vissza (A Kontrolle németül ugyanazt jelenti, mint az angol control, vagyis ellenőrzést.)

A kísérlet-sorozatban számos német orvos vett részt, és az egykori német koncentrációs táborokban folytatott kíséreletek, valamint az MKULTRA egyes részprogramjai szorosan kapcsolódtak egymáshoz. Az MKULTRA keretében az emberi viselkedést olyan módszerekkel befolyásolták, mint a besugárzás, az elektrosokk, a pszichológiai, a pszichiátriai, a szociológiai, az antropológiai módszerek. De használták a grafológiát is, és olyan anyagokat is, mint az akkor már létező LSD. Az MKULTRA külföldi programjainak az ellenőrzésére létrehozták az MKDELTA eljárást.

Project MONARCH

Az MKULTRA keretében 149 kisebb programot tartottak nyilván. A címben megjelölt program nem szerepel a hivatalosan azonosított kormánydokumentumok között, mert ezt valószínűleg egyfajta becenévként használták a bennfentesek, akik közé a túlélő kísérleti alanyokat, a terapeutákat, valamint a lehetséges "beavatottakat" számítjuk. Feltételezhető, hogy ez a program az MKSEARCH alprogramból ágazott el, amelynek a neve "OperationSPELLBINDER" volt. Az elnevezés a kulcsszavakkal való irányításra utal. A SPELLBINDER célja az volt, hogy olyan "alvó" ügynököket képezzenek ki ("Manchurian candidates"), akik bizonyos kulcsszavak vagy szófordulatok útján aktivizálhatók egy ún. poszt-hipnotikus transzállapot után, azaz hipnózis utáni önkívületi állapotot követően. Az "Operation OFTEN" című tanulmány kísérletet tett az okkult erők bekapcsolására a kutatásba, azzal a céllal, hogy álcázásként elfedje a Project MONARCH valódi célját és természetét.

A MONARCH szó itt nem valamiféle monarchiára vagy uralkodóra, hanem egy Monarch nevű pillangóra utal. Amikor egy személyt elektrosokkal okozott pszichés traumának vetnek alá, akkor gyakran olyan könnyedséget, lebegést érez, mint egy repülő pillangó. De ezen túlmenően a Monarch szó jelképesen utal arra a minőségi átalakulási folyamatra is, amelyen a lepke keresztülmegy. Először hernyó alakban létezik, majd begubózva alvó, inaktív állapotba kerül (például a selyemgubó) míg, végül is visszatér a szárnyaló pillangó formájába. Az okkultizmus további jelképes értelmet is adhat mindehhez, ha a lelket, amely szárnyalni képes a pillangóhoz hasonlítjuk. Egyébként a reinkarnáció, vagyis a lélekvándorlás okkult tanításai szerint az emberi lélek pillangó alakban keresi azt az új élőlényt, amelyben reinkarnálódva tovább folytatja életét.

A gnoszticizmus ősi misztikus tanításai szerint a pillangó a romlandó test szimbóluma. A gnosztikus művészetben "a halál angyalát" az összepréselt pillangóval ábrázolták. A tudat-befolyásoló programok ismertetésekor fontos szerephez jut a marionett, vagyis a zsinóron rángatott bábu, azaz az olyan ember, aki idegen akarat vak és engedelmes eszköze. A MONARCH kísérletekben gyakran szerepel a "marionett-szindróma", valamint az "Imperial Conditioning" (birodalmi kondíciónálás). Egyes terapeuták, vagyis kísérletező elmegyógyászok ezt "Conditioned Stimulus Response Sequences"-nek nevezték, azaz Kondícionált Inger-válasz Szekvenciáknak.

A Project MONARCH úgy is leírható, mint az összehangolt agyműködés struktúráinak a felbontása és más szerkezetű újra-integrációja azért, hogy az emberi agy tudati működését egymástól elkülönülő autonóm egységekre lehessen bontani (angolul: compartmentalize) és ezáltal az adott emberben többféle személyiséget lehessen egy meghatározott pszichés rendszer keretében kialakítani. Ez rendkívül bonyolult folyamat, amelynek a keretében a sátánizmusban ismert rituálékat is felhasználják, valamint a kabalista miszticizmust. Ennek az a célja, hogy egy meghatározott démont vagy démoncsoportot lehessen hozzákapcsolni az emberi tudatban mesterségesen létrehozott önálló rekeszekhez. Több kutató ezt a magyarázatot erős kétellyel fogadja és az agyműködés "file"-okra, elkülönülő állományokra bontását a kísérleti alanynak okozott lelki-trauma fokozásának tekintik. Ezek a kutatók tagadnak minden irracionális magyarázatot, elutasítják a démonok és más misztikus vonatkozások jelenlétét.

Az emberi tudat mesterséges "fülkéi"

Megközelíthetjük a test és a lélek eme kificamodott befolyásolásának a megértését, ha egy komplex komputer-programhoz hasonlítjuk. Egy "file" (egy állomány) - vagy ahogy mi korábban írtuk, egy rekesz vagy fülke - a trauma segítségével, vagyis lelki sérülés vagy fájdalom okozásával hozható létre, amelyhez még szervesen hozzátartozik a rendszeres ismétlés és újra-megerősítés. Azért, hogy az így leválasztott és önálló életet élő "file" aktivizálható legyen, meghatározott kódokra, jelszavakra, vagyis kioldó, beindító parancsokra van szükség. Ezeket angolul "triggers"-eknek nevezik (trigger = elsütő billentyű, ravasz, elsütő szerkezet, indító jel). A kísérleti személy, akit "victim"-nek (áldozatnak) vagy "survivor"-nak (túlélőnek) neveznek valójában az ő irányítójának ("programmer" vagy "handler") a rabszolgája, mert teljesen tőle függ. Ezért a rabszolga ("slave") az irányítóját mesternek ("master") vagy istennek ("god") tekinti. A "slave"-ek 75%-a nő, ugyanis a nők általában jóval magasabb tűrési küszöbbel rendelkeznek, jobban elviselik a fájdalmat és ezért sokkal könnyebb egységes tudatuknak az önálló részekre való felbontása (angolul: dissociation), mint a férfiaknál. A kísérleti alanyokat főleg titkos műveletek elvégzéséhez, illetve prostitúcióra és pornográfia készítésére használják. A szórakoztató ipar bevonása a kísérletekbe éppen ezért jelentékeny.

A MONARCH kísérleti személyei az élet minden területén megtalálhatók az utcai csavargótól a legmagasabb körökben mozgó személyekig. Egy már nyugdíjazott CIA-munkatárs arra is utalt, hogy a beprogramozott kísérleti alanyokat beépített ügynökökként is használták azért, hogy "téglaként" információkat gyűjtsenek, illetve az adott csoportban a kapott utasításoknak megfelelő zavaró feladatokat végrehajtsák. A kísérleti alanyok magatartása aszerint változik, hogy tudatuknak melyik leválasztott része van éppen aktivizálva. Szakértők ezt úgy írják le, hogy létezik egy ún. light-side vagy good (világos vagy jó) oldal; és létezik egy dark-side vagy bad (sötét vagy rossz) oldal. Az ehhez tartozó "file"-ok pedig összefonódva a tudatban egy tengely körül végeznek rotációs mozgást. Az egyik legfontosabb struktúra az adott "file" rendszerén belül hét szintből álló kettősspirál található. Minden ilyen rendszer egy belső programozóval rendelkezik, amely figyeli a "gatekeeper"-t, vagyis a "kapu örzőjét", mert ez a mini-program utasítja el vagy engedi be a különböző kívülről jövő impulzusokat az adott lelki parcellába.

A kísérleti alanyok elmondása szerint egy részük egyfajta életfát ("Tree of Life") lát, amelynek meghatározott gyökérrendszerei vannak, számos göcsörttel és szúrágta vájattal, ősi szimbólumokkal, levelekkel, pókhálókkal, tükrökkel vagy maszkokkal, tengeri kagylókkal, lepkékkel, kígyókkal, szalagokkal, csokrokkal, órákkal, robotokkal, parancsnoki diagramokkal és komputer áramköröket tartalmazó kapcsolótáblákkal.

A vérségi kapcsolatok fontossága

A kísérleti alanyok többsége olyan családból származik, amelyek nemzedékről-nemzedékre ún. sátánista vérvonalat hordoznak magukban, és ezért - állítólag - arra vannak beprogramozva, hogy mint kiválasztott személyek, vagy kiválasztott nemzedékek, beteljesítsék sorsukat. Ezt a "kiválasztott nemzedék" meghatározást a hírhedt auschwitzi orvos, dr. Joseph Mengele eszelte ki. Számos áldozat azonos családból került kiemelésre, megint mások úgy lettek kísérleti nyulak, hogy árvaházakból, nevelőotthonokból szerezték be őket, vagy olyan vérfertőző nemi életet folytató családokból, amelyeknél nemzedékekre visszamenően szokásos volt a pedofília.

Sok gyermek jön katolikus, mormon vagy más karizmatikusan keresztény hátterű családból, de szinte valamennyi vallási csoport képviselői megtalálhatók. A kísérletet folytató szakemberek úgy találták, hogy az erősen vallásos alanyok már hozzá vannak szoktatva a dogmatikus, hierarchikus struktúrákhoz, a dogmáknak és a feletteseknek való feltétlen engedelmességhez és ez nagyon hasonlít a tudat programozásához. Minthogy az ilyen alanyok számára a tekintély feltétlen, ezért már kondícionálva vannak a parancs általi külső irányításra.

Ha orvosok és más szakértők közelebbről szemügyre veszik az áldozatok vagy túlélők fiziológiai, testi jellemzőit, akkor gyakran láthatják az elektromos szúróeszközökkel okozott vágásokat vagy forradásokat a bőrön. Ezek a test legkülönbözőbb részein fellelhető sérülések lehetnek: késsel okozott csonkítások, tüzes vassal vagy tűvel való égetés, durva tetoválások és ehhez hasonlók. Azok, akik a vérvonalhoz tartozó, és így előkelőbbnek és védettebbnek számító kísérleti alanyok köréhez tartoznak, kevesebb ilyen testi sérüléssel vagy jelzéssel bírnak - az ő bőrük általában megmarad tisztának és folttalannak. Ezen kifinomult manipulációk magyarázata attól függ, hogy fizikai, orvosi válaszokat adunk-e rá, vagy pedig spirituális, lelki érvekkel próbáljuk megvilágítani őket.

Ezek az új világrendhez kapcsolódó tudatfájlok a feltételezések szerint olyan visszakapcsolási parancsokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik a tudatbefolyás hatékony kiterjesztését nagyszámú kísérleti alanyra.

Másféle agykontroll-technikát jelent az ún. "non-biological twinning", azaz két egymással rokoni kapcsolatban nem álló gyermek arra történő ünnepélyes programozása, hogy őket mágikus lelki kötelék kapcsolja össze, ezért az örökkévalóságig elválaszthatatlanok egymástól. Ez a MONARCH programban alkalmazott technika abból állt, hogy a tudatba helyezett információs programot megfelezték és az egyiket az egyik kísérleti alany agyába, a másikat pedig a másik kísérleti alanyéba ültették. A két fél program csak együtt képes működni, így ez a két személy kölcsönösen egymásra lett utalva. Az olyan paranormális jelenségek, mint az "astral-projection" ("csillaghatás"), telepátia (gondolatolvasás), ESP - "extra-sensory perceptions" (érzéken túli észlelet) hatékonyabban kifejleszthetők és működtethetők azokban a személyekben, akik az ilyen "ikresítésen" keresztülmennek.

A MONARCH programozás egyes szintjei a következők:

Alpha-szint: Ezt tekintik az általános vagy szokásos programozásnak egy személy tudatának az ellenőrzés alá vételekor. Ezt az alapprogramot a memória megtartó képességének a rendkívüli bővülése jellemzi, a fizikai erőnlét és a látóképesség nagyarányú növekedésével. Az Alpha-programot a kísérleti alany személyiségének a tudatos felosztásával hatják végre. Lényegében az történik, hogy az agy jobb féltekéjét és bal féltekéjét leválasztják egymásról azáltal, hogy csak egy program által vezérelt kapcsolódás jöhet létre a bal és a jobb agyfélteke között, meghatározott neuronpályák stimulálásával.

Béta-szint: Ezt szexuális programozásnak is hívják. Ez a program eltörli az összes korábban elsajátított erkölcsi meggyőződést, serkenti a legprimitívebb szexuális késztetéseket a gátlások kiiktatásával. Úgynevezett "cat-alters"-ek (cica-fájlok) hozhatók így létre az agy béta-szintű programozásával.

Delta-szint: Ezt ún. "killer" (ölési, gyilkolási) programozásnak is nevezik. Eredetileg különleges ügynökök és elit katonák kiképzésére fejlesztették ki. Használták a Delta-erők, az Első Szárazföldi Zászlóalj és a MOSZAD kiképzési programjaiban. Ezen a programozási szinten a mellékvese optimális működtetése és a kontrollált agresszió nyilvánvaló. A kísérleti alanyok elveszítik félelemérzetüket. Szervezetten hajtják végre a kapott megbízatásokat. Az önpusztító vagy öngyilkosságot eredményező instrukciók is a programozásnak e delta-szintjén kerülnek rögzítésre az agyban.

Téta-szint: Ezt pszichikai programozásnak tekintik. Azok a kísérleti személyek, akik több generációs, ún. sátánista családokból származnak, a kísérletek tanúsága szerint nagyobb fogékonyságot mutatnak a telepatikus képességek elsajátítására, mint azok, amelyek ilyen vérségi származással nem rendelkeznek. Ennek a származási korlátozásnak köszönhetően az elektronikus agykontroll-rendszerek változatos formáit fejlesztették ki és alkalmazták, nevezetesen a "bio-medical" emberi telemetrikus eszközöket (agyban elhelyezett implantátumokat, irányított energia-lézereket használva, mikrohullámú és elektromágneses sugárzásra). Jelentések szerint ezeket rendkívül fejlett komputerekkel és csúcstechnológiájú műholdkövető-rendszerekkel összekapcsolva alkalmazták.

Omega-szint: Ez az ún. önpusztító (self-destruct) formája a programozásnak, amit úgy is ismernek, mint "Code Green" (Zöld Kód). Az ennek megfelelő viselkedési formák magukban foglalják az öngyilkossági késztetéseket és az öncsonkítást. Ezt a programot rendszerint akkor aktivizálják, amikor az agykontroll alanya (victim or survivor - áldozat vagy túlélő) elkezdi a terápiát vagy a kihallgatást és túlságosan sok anyag kerül elő sértetlenül az emlékezetéből.

Gamma-szint: Ez a rendszer-védelemnek egy másik formája, mégpedig megtévesztő programozáson keresztül, amely kiváltja a félrevezetést és a félreértelmezést. Ez a szint össze van kapcsolva a démonológiával és hajlamos arra, hogy regenerálja önmagát egy későbbi időben, ha nem megfelelően kapcsolták ki. (A démonológia a boszorkányokra, ördögökre és gonosz szellemekre vonatkozó babonás hiedelmek összessége, amelynek azonban a tudatbefolyásolás bizonyos formáinál fontos szerepe van.)

I. rész

 Gazdaság&Politika      Emberi sorsok      Ezoterika      Botrányok      Könyvek      Testi-Lelki egészség      Agykontroll      Erotika